Tedd fel
a pozitív szemüveget!

Szemünkfénye


Gyermekszemészeti összefoglaló - 1. rész
 
A kétszemes együttlátás születés után hosszú idő alatt fejlődik ki – szükség van ugyanis hozzá az agy és a két szem közötti finom összehangolódásra. A felnőttekéhez hasonló látás nagyjából hétéves korra alakul ki, és a fejlődése tíz-tizenkét éves korra fejeződik be. A zavartalan látásfejlődés feltételei a következők: ép szemgolyó, jól működő felsőbb látóközpontok, hasonló látásélesség a két szemen, jó látótér, ép szemmozgató rendszer. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a kétszemes együttlátás nem fejlődik ki. Ennek hiánya a későbbiekben negatívan befolyásolhatja a gyermek életét, pályaválasztását. A szemészeti problémával küzdő gyermekeknél rendkívül fontos a kezelés minél korábbi megkezdése. Az esetleges betegségek, rendellenességek észleléséhez szűrővizsgálatokat javaslunk: 0-5 hónapos, 12-14 hónapos, 2,5-3 éves, 4-5 éves korban, ezt követően pedig kétévente.
 
 
A fénytörési hibákról és az ezekkel összefüggő kórképekről
Fénytörési hiba az 5-17 éves gyerekek nagyjából tíz százalékánál fordul elő.
Rövidlátás                      
Rövidlátásról akkor beszélünk, ha valakinek a közellátása remekül működik, de távolra nem lát élesen. Rövidlátó szem esetében a távoli tárgyak képe a látóhártya előtt jön létre, a látóhártyára csak egy szóródott, életlen kép esik. Ennek a problémának két oka lehet: vagy a szemtengely hosszabb, vagy a szem törőereje nagyobb.
A rövidlátásnak legtöbbször genetikai oka van. Kisfokú rövidlátás kialakulásában, illetve a meglévő rövidlátás fokozódásában azonban már szerepe lehet a túl sok számítógépezésnek, az olvasásnak, az állandó mesterséges megvilágításnak és a túl kevés szabad levegőn töltött időnek.
A rövidlátás bármely életkorban kezdődhet, de általában kisiskolás korban alakul ki. Eleinte félévente akár fél dioptriát is fokozódhat, de a romlás mértéke az életkor előrehaladtával csökken, és általában a testi növekedés befejeződésével megáll.
A rövidlátás tünetei:
Óvodás korban a gyermek közelről nézi a tárgyakat, belehajol a színezőkbe, igyekszik közel ülni a tévéhez és gyakran hunyorog, ha távolra kell nézni.
A rövidlátó gyermek nem jól látja a táblát, szívesebben ül az első padokban, de sok esetben még ott is hunyorog.
Kisfokú, fokozatosan kialakuló rövidlátás esetén a gyermek még hozzászokik az új helyzethez, többi érzékszervével kompenzál, és esetleg környezetének fel sem tűnik a szem fénytörési hibája.
Ha azonban bizonyossá válik a rövidlátás, a kezelését rögtön meg kell kezdeni. Ilyenkor megfelelő erősségű konkáv, vagyis mínuszos előjelű lencsét rendelünk.
Sokszor halljuk azt a kérdést, hogy a szemüvegtől a látás tovább romlik-e, elkényelmesedik-e a szem? A szemüveg viselésétől a szem nem romlik tovább, sőt újabb kutatási eredmények szerint a rövidlátás alulkorrekciója fokozhatja a dioptriaromlást.
A rövidlátók aránya világszerte növekszik, számos tanulmány foglalkozik az ún. myopiaprogresszió lassításának lehetőségeivel. Egyik, talán legérdekesebb kutatási eredmény azt mutatja, hogy a minél több szabadban való tartózkodás jelentősen csökkenti a rosszabbodást.
Túllátás
 
 A túllátó szem együttes törőereje túl kicsi, vagy a szemgolyó hossza túl kicsi, ezért a távoli tárgy éles képe a látóhártya mögött jönne létre.
 Ahhoz, hogy éppen a látóhártyán keletkezzen éles kép a távoli tárgyakról, a sugárizom és a lencsefüggesztő rostok együttműködésének hatására a szemlencse domborúbbá válik – vagyis a szem alkalmazkodik.
 Amíg a szemlencse elég rugalmas, könnyen domborodik, addig a sugárizmok többletmunkája árán a gyermek jól lát közelre és távolra egyaránt.
 A túllátás leggyakrabban öröklött. Általában már születéskor is megvan, de csak akkor kezd tüneteket okozni, ha a sugárizom már nem tudja fenntartani a folyamatos alkalmazkodást, fókuszálást.
 A túllátás tünetei:
 Kisfokú túllátás esetén a gyermek közelre és távolra is jól lát. Tünetei lehetnek azonban a délutáni fejfájások, esetleg, hogy a gyerek a napköziben délután már nehezen olvas, homályosan lát, elfárad, bepirosodik a szeme. A nagyfokú  túllátás már óvodás korban kiderülhet. A gyermek nem szeret közelre nézni, nem érdeklik a kisebb tárgyak részletei, nem szeret rajzolni, ugyanakkor távolra sem lát jól.
 Kezelését felfedezéskor rögtön meg kell kezdeni. Részletes, pupillatágításban elvégzett szemészeti vizsgálat után konvex, pluszos előjelű lencsét rendelünk. A szemüveg rendszeres, reggeltől estig tartó viselése nagyon fontos. Kis  fokú túllátás kinőhető.
Astigmia
 
 A köznyelv helytelenül belső szemtengelyferdülésnek is nevezi.
 Az astigmia egy olyan fénytörési hiba, melyben a szem törőereje egyes tengelyekben más, ezért a szemnek nem egy fókuszpontja van. Ennek fő oka, hogy a szem ebben az esetben nem gömb alakú.
 Az astigmia leggyakrabban öröklött. Mértéke 1-2 éves kor alatt csökkenhet, akár el is múlhat.
 Felfedezése nehéz, ugyanis a gyermek mindent lát, csak mindent kicsit elmosódottan. Ilyen esetben a gyermek nem is igazán tudja, milyen is az éles látás. Az astigmia meglétét szűrővizsgálat derítheti ki. Iskolás gyermekeknél árulkodó lehet, ha például a gyermek   téveszti a számokat (pl. 8-as helyett 3-as) vagy a betűket (pl. C helyett O).
 Kezelésére speciális, ún. cylinderes lencséket rendelünk. A nagyobb gyermekeknél ennek megszokása néhány napig eltarthat, addig kis szédülésről, bizonytalanságról panaszkodhatnak.
Kancsalság
 
Kancsalságról akkor beszélünk, ha a két szem nézővonala a távolba tekintve nem párhuzamos, hanem szöget zár be. Gyermekkorban általában nem korrigált fénytörési hiba (főként túllátás) az oka.
 A kancsalság nem csak esztétikai probléma. A gyermek ugyanis ilyen esetben csak egyik szemét használja, a másik szem által észlelt képet az agy elnyomja, ezért a kancsalító szem nem tanul meg látni, tompalátó lesz.
Ha szemüveggel a két szem nézővonala nem lesz párhuzamos, szóba jöhet az ún. kancsalság ellenes műtét. 
A műtétet célszerű az iskolai tanulmányok megkezdése előtt elvégezni.
Tompalátás   
 
A tompalátás általában kancsalság, korrigálatlan fénytörési hibák következménye. Az újszülöttek 5%-a kancsal, és a kancsal gyermekek mintegy negyedénél alakul ki tomp
alátás. Korai felfedezése és kezelése nagyon fontos. 6-7 éves kor után a látórendszer fejlődése megáll, későbbi életkorban a tompalátás nem javítható. Tompalátóknál nem alakul ki binoculáris látás, ami a későbbiekben, például pályaválasztásnál problémát okozhat.
Kezelésére megfelelő szemüveget rendelünk. Általában a jól látó szemet letakarjuk, így kényszerítve a másik szemet látásra, fejlődésre. A szülők felelőssége, hogy a gyermek az előírt időtartamig viselje a takarást akkor is, ha kezdetben nem lát jól.
 
 
 
Dr Takács Enikő szemész szakorvos írása  


Vissza

Essilor Opticlub Cazal Silhouette Konica Minolta Mexx Nautica CSD OOK Press Audi