Tedd fel
a pozitív szemüveget!

Lagom, lykke, sisu, hygge


Lagom, lykke, sisu, hygge – kell-e nekünk skandináv boldogság magyar módra?
 
Nem, nem északról jött betegségekkel állunk szemben, bár ezek az ötbetűs skandináv fogalmak tényleg olyannak tűnnek, mint az influenza: minden évben újra felbukkannak a hideg évszakok beköszöntekor, csak még nem mutálódnak. Itthoni követőik ugyanúgy próbálkoznak a lassított életmóddal, a négybetűs lakberendezési stílussal, az ízlésesen elrendezett gyertyákkal, mint a sarkkörön túl élők. Valóban van recept az elégedettséghez? Azt hiszem, erre öt darab skandináv típusú boldogságügyi kézikönyv áttanulmányozása után sem mernék rábólintani…
 
„Azt nem betűzik, azt érzik” – válaszolja korunk nagy filozófusa, Micimackó, mikor a mesében megkérdezik tőle, hogyan is kell lebetűzni egy bizonyos érzelmet. Nos, ilyesmit válaszolhatnának a skandinávok a hasonló érdeklődésre: mármint, hogy aki kíváncsi, próbálja ki, tapasztalja meg, netán tegye a dán, svéd, finn boldogságmódszerek egyes elemeit a hétköznapjai részévé, de igazából ne dumálja túl a dolgot. Mert hogyan is magyarázza meg az ember a boldogságot vagy a harmóniát? Hívjuk a meghittségteremtés művészetének? Netán otthonos együttlétnek? Igen, ezek mind igazak a címben szereplő szavakra, de mégis hiányérzetet hagynak bennünk. Lehet-e egyáltalán receptre boldognak lenni? Na, ugye.
Bár máris túlbeszéltnek tűnik ez a kis bevezető, egyet leszögezhetek: az idevágó szakmunkák végigolvasásával rengeteg apró, hasznos, megvalósítandó tippet is kaphatunk ám! (S ki tudja, valamelyik csak meghozza majd az áhított meghittséget.) Itt van mindjárt a hygge, a dánok mindent átható passziója. Okés, mondhatnánk, könnyű nekik – ha egy ilyen komoly jóléti államban élnénk, ahol komplett kutatóintézete van a boldogságnak (az ott dolgozó Meik Wiking jegyzi egyébként ezeket a könyveket), és ilyen erős kultúrája lenne a közösségi életnek, az adakozásnak, a csalásmentes adófizetésnek és egyéb, ha a boldogságot nem is, de az elégedettséget mindenképpen eredményező tényezőknek, akkor mi, magyarok is sokkal előkelőbb helyen tanyáznánk a nemzetközi boldogságlistákon. Nem valahol a közepe-vége felé, ahol egyébként szoktunk. Mindez jól hangzik, de egymagában mégsem igaz: a pénz miatt nem aggódó országokban is probléma a depresszió, az önbántás, a passzivitás, azaz a pénz önmagában nem old meg semmit.
 
 
A dánok mégis tudnak valamit, s ezt mutatja meg a hygge és a másik boldogságmódszer, az egyébként nagyon hasonló lykke is. A dánoknál mindez a lakásban mindenhol meggyújtott gyertyákban, az egyszerű, de nagyon otthonos, bekuckózós lakberendezésben, a péntek esténként a tévé előtt elfogyasztott – szemérmetlen mennyiségű – süteményben és kekszben, a forró gløggban, a dizájnbútorokban és gyapjútakarókban, a kandallókban és természetesen az azokban lobogó tűzben mutatkozik meg. Ez eddig nem tűnik bonyolultnak – kell még egy kis zene, a kedvenc csokink, meleg zokni, forró tea, meg az imádott tévésorozat, és máris bent lehetünk a hyggében. A lykke ehhez képest nehezebben leképezhető tárgyakkal vagy rituálékkal: az afelett érzett elégedettségünket jeleníti meg, hogy takarékosan, egyszerűen, mégis nagyszerűen élünk, hogy egyensúlyt teremthetünk a munka és a magánélet között, hogy a lehető legtöbb időt tudunk tölteni a természetben, hogy egyfolytában ápoljuk kapcsolatainkat az embertársainkkal.
De mi a sisu? A hallgatag, szófukar finnek nem boldogságeszménynek, inkább pozitív szemléletmódnak tartják a maguk meghittségrendszerét. Mintha ez lenne az egyik kedvenc szavuk, annyiszor előkerült már 1920 óta, amikor elkezdték emlegetni. A sisu: kurázsi, rugalmasság, határozottság, szívósság, kitartás – csupa olyan fogalom, amely a finnek hétköznapjait is alapjában határozza meg. A sisu nagyon természetközeli – a finnek elégedetten és boldogan térnek vissza a gyűjtögetéshez, a csalánsalátához, a somlekvárhoz és lucfenyő fiatal hajtásaiból főzött fagylalthoz. De ugyanilyen sisu dolog a nyílt és őszinte kommunikáció is, amely kissé délebbre, mifelénk valószínűleg két pofonba torkollna, de amely északi nyelvrokonainknál olyannyira célravezető a családi és üzleti kapcsolatokban is.
A második világégésből egyetlenként kimaradt skandináv föld, Svédország titka a boldogságra a lagom. A svédek hazája maga a megtestesült szélsőség: zord az időjárás, ugyanakkor kulturális értelemben igen vonzó, sokan szeretnének ott letelepedni és élni. Az egészséges, fenntartható, kiegyensúlyozott élet lehetőségét a „nem túl sok, nem túl kevés, éppen elégséges” elvének szem előtt tartása adja meg, s éppen ez a lagom lényege. Dolgozni – de közben kellő időben és hosszúságban szüneteket tartani. Érdekes, de valamennyi skandináv boldogságmódszernek fontos eleme, hogy a dolgozó a munkaideje lejártának első percében összepakol és távozik. A dánok, svédek, finnek (és feltételezhetően a norvégok nem különben) pontosan annyit dolgoznak naponta, amennyi elégséges és szükséges – és egyáltalán nem hisznek a túlóra értékében és eredményességében. Használd ki a többi időt és fordítsd arra, ami valóban örömet ad: családra, hobbira, pihenésre, kikapcsolódásra! Ennél egyszerűbben nem is lehetne összefoglalni a skandináv életérzések leglényegét.
 
 


Vissza

Essilor Ice Land Optik Ice Land Optik Safilo Safilo Opticlub Cazal Henko Disney