Tedd fel
a pozitív szemüveget!

A belső terek vonzásában


Csiszér Tamás belsőépítésszel beszélgettünk
 
Honnan a kötődés az optikai szektor felé?
Az üzleti életem egy marketingcéggel kezdődött, reklámmal foglalkoztam. A portfólióm fontos részét képezte a display-tervezés, rágógumi kínálótól a bolti könyvesállványokig bármit megterveztem. Egyszer aztán egy optikai nagykereskedés szemüvegállványokat terveztetett velem. Ezekből az állványokból hiány volt akkoriban a piacon, így egy idő után nem csak terveztem, de gyártattam és forgalmaztam is őket. Így keveredtem az optikai piacra.
Honnan a belsőépítészeti-lakberendezői üzletág, hogyan kezdődött a belsőépítész karriered?
Rengeteg szemüvegállványt terveztem, és egy idő után az optikák közül néhányan gondoltak egyet, és bútorokat is rendeltek tőlem, asztalokat, székeket, pultokat... Örömmel vállaltam, aztán megterveztem, legyártattam, és végül leszállítottam a bútorokat is. Innentől pedig nem volt megállás. A bútorok mellé egy idő után már lakberendezési tanácsokat is kértek a szalonok tulajdonosai, én pedig szívesen elláttam őket az ötleteimmel, javaslataimmal, mert affinitást éreztem a kulturált, dizájnos optikák tervezéséhez. Kiaknázatlan szegmensre bukkantam. Gyorsan terjedt országszerte a hírem, és egyre több megrendelés érkezett komplett üzletberendezésekre. Eleinte persze csak papírral és színes ceruzával dolgoztam, magáért a tervezésért még fizetséget sem kértem.
Nyolc-tíz évig kizárólag optikai szalonokat vállaltam. Egy idő után azonban más szektorokból is jelentkeztek: fodrászszalonok, üzletek, parfümériák, de nem vállaltam el ezeket a feladatokat, mert tele voltam optikai megrendelésekkel. A 2008-as recesszió aztán más pályára állított: a korábban nem vállalt felkéréseket is kezdtem elvállalni. A nagyobb üzlethelyiségekkel, kereskedelmi egységekkel egyben nagyobb tervezői igények is érkeztek, így nem tudtam tovább nem felszámolni tervezési díjat. A szükség és a szándék, hogy még jobb terveket készíthessek, meghozta a változást: áttértem a számítógépes tervezésre, és szakembereket is felvettem magam mellé. Hamarjában komoly látványtervekkel, 3D-s tervekkel dolgoztunk.
A belsőépítészet remek szemet, arányérzéket, művészi ambíciókat követel. Honnan az elköteleződés, voltak-e forrásaid, akár családi vonalon? Volt esetleg bármilyen művészi minta előtted?
A családomban nem csupán jelen volt néhány művész, hanem egyenesen mintha azokból rakták volna össze! Egyik nagyapám író volt, a másik zeneszerző, édesanyám énekesnőnek készült, a nővérem pedig jónevű kortárs festőművész. Volt is bennem némi rossz érzés, mert húsz éves koromig azt hittem, én leszek az egyetlen, aki nem hagy nyomot a világban. 
Megszerettem a szakmát, nem bevételi forrásnak, hanem hivatásomnak tekintem. Kiteljesedhetek benne, új és újabb kihívásokat találok benne. Változatos, és sikerek, díjak szegélyezik a munkám - ez a sava-borsa.
Milyen típusú kihívásokat kedvelsz jobban: ha a megrendelő csak néhány elvárással érkezik, vagy inkább ha szilárd elképzelései vannak?
A tulajdonosok sok esetben csak az üzlet funkcióját mondják el, a tervezői teendőkbe nem avatkoznak be, így a legtöbb üzletet magam álmodhattam meg. Bejárom a teret, átbeszéljük a profilt, a tulajdonos elképzeléseit, listára vesszük a kötelező grafikai elemeket, és ezekhez teszem hozzá a kreativitásom, a tapasztalatom. Az elsődleges cél persze mindig az, hogy a üzlet megfeleljen a tulajdonos és még inkább talán a betérő vásárlók, ügyfelek igényeinek.
 
 
Milyen típusú üzletek tervezésével foglalkozol?
Egyszóval: bármivel. A kiszélesedett palettámon ma már irodák, lakások, egészségügyi központok, klinikák, magánrendelők, gyógyszertárak épp úgy megtalálhatók, mint kereskedelmi üzletek, éttermek, vagy éppen autófényező műhelyek, igazgatói tárgyalótermek. Multis környezetben is mindig jelen vagyok: kértek fel az Auchan belsőépítészének, a Zeiss optikák hazai megálmodójának, vagy éppen az európai Kodak üzletek tervezőjének.
Számos díjat elnyertél a munkáiddal. Melyikre vagy a legbüszkébb?
2017-ben Londonban a székesfehérvári Plazmaközponttal elnyertem a belsőépítészek Oscar-díját egészségügyi kategóriában. A díjat a helyi Dorchester Hotelben vehettem át. Ez a díj nagyon jólesett.
Öröm számomra, hogy a kivitelezett üzleteink rendszeresen szerepelnek külföldi magazinokban a világ minden pontján, Koreától Kínán át Olaszországig. Hasonlóképp számos belsőépítészeti könyvben is bemutatták a terveinket.
Merre van az előre? Hogyan tudod képezni magad? Miből szerzel insprirációt: kiállítások, magazinok, képzések?
Valahogy így, igen. Képzem magam, kiállításokra járok, az összes szakmai magazint átnyálazom. Sok esetben csak azért utazom, hogy inspirációt nyerjek, megfigyeljem az új belsőépítészeti trendeket.
A folyamatos fejlődésben az is fontos, és ez a tervezői munkában is visszacsatol, hogy a kivitelezésben is számtalanszor részt vettem. A kivitelezői oldal annyira megerősíti az anyagismereti hátteret, az elérhető technológiák ismeretét, amennyire azt iskolai padokban képtelenség megszerezni. Ennek mindig remek hasznát veszem, mert ez az egyik legerősebb támaszom a kreatív feladatok végrehajtásában.
 
 
Mi az, amit még nem terveztél, de szívesen kipróbálnád?
Mindig az az aktuális kedvenc munkám, amit korábban még nem csináltam. Volt, amikor éppen ez okból egy hentesüzlet volt a "number one" számomra, és volt amikor egy különleges iroda. Egy színházat vagy egy koncerttermet azért még szívesen látnék a palettámon!
 
 
Zsiga Henrik írása


Vissza

Essilor Ice Land Optik Ice Land Optik Safilo Safilo Opticlub Cazal Henko Disney

Régebbi mint tegnap